2. rész

- A címet majd SMS-ben elküldöm. Kettőre érj ide, jó?
- Jól van. Szia!
Hát akkor  hajrá. Holnap mehetek le Huntingtonba. Ben még mindig nem árulta, hogy kinek kéne közremőküdnöm és így nem is vagyok annyira izgatott. Összepakolok pár cuccot, a kedvenc ruháimat és a laptopomat.
Másnap reggel a telefonom csörgésére keltem. Ben elküldte a címet. Nem  ismerem Huntington-t így nehéz lesz megtalálni. Na mindegy. Felkeltem, lezuhanyoztam , majd felöltöztem. A kedvenc Vengeance University-s pólómat vettem fel, hátha szerencsét hoz. Imádom azt a pólót, sok emlék fűz hozzá.
Délben úgy döntöttem, elindulok. Kb. másfél óra múlva meg is érkeztem a megadott címre. Megcsörgettem Bent, pár perc múlva kijött a hatalmas kék épületből és mikor észrevett hatalmas vigyor terült el az arcán. Odajött, megölelgetett.
- Lina, tudom hogy meg fogsz ölni, ha elmondom kikkel fogsz most találkozni, de megteszem inkább most, hogy ne legyél ennyire meglepődve, ha meglátod őket.
-Nyög már ki!
- Akiknek ma játszanod kell, az nem más mint az Avenged Sevenfold.
Leesett az állam, nem hittem a fülemnek. Azt hittem hogy csak szórakozik.
-Na, ne poénkodjál!
-Ez nem vicc. Igazándiból mennünk kéne, mert már várnak.
-Te hülye vagy?? Én be nem megyek oda!
Komolyan úgy éreztem hogy földbe gyökerezett a lábam. Nem bírtam megmozdulni. Ben cuki kutyaszemeinek, viszont nem tudtam nemet mondani.
-Na jó, de ezért még megfizetsz!!

Bementünk majd egy rövidebb folyosó után egy ajtóhoz értünk. Ben bement, majd utána én is. Hiába tudtam, mi vár rám bent, mégis elakadt a szavam mikor beléptünk.
-Srácok, ő itt Lina, jó barátom.
-Heló!- köszöntek mind szinte teljesen egyszerre, mosolyogva. Kuncogtam és visszaköszöntem.
-Sziasztok! Örülök hogy megismerhetlek benneteket!
-Mi is örülünk!- mondta Matt, majd egyesével odajöttek, megöleltek és bemutatkoztam. Természetesen mindegyikőjük a művésznevével mutatkozott be.
- Figyu, arról lenne szó, hogy Shads egy nyűgös kislány, és nem akarja lejátszani a zongora részeket, úgyhogy kéne egy kis segítség! - Zacky magyarázott nekem, én meg csak hülyén vigyorogtam. Még mindig nem tudtam felfogni, kikkel is találkoztam.
-Ja, jó persze. Segítek!
-Előtte tudnál nekünk valamit játszani. Csak hogy halljuk, hogy hogy játszol.
-Jó, persze. Mit játsszak?- kérdeztem.
-Amit csak szeretnél.
Egy japán énekesnő dala mellett döntöttem. Imádom azt a számot, és elég jól tudom játszani. A szám címe I Do.
Leültem és el kezdtem játszani. Kissé belemerültem a játékba, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy végig játszottam a számot. Mikor felnéztem 5 csodálkozó és 1 elégedett szempár nézett vissza rám.
-Woow. Azta. Hát. Ez király volt.- Szólalt meg végre Syn.
-Köszönöm.
-Látjátok, megmondtam hogy nagyon tud a csaj.- vigyorgott Ben.
Matt odajött hozzám és egy papírt nyújtott felém.
-Már csak ezt kell aláírnod, és kezdhetjük is a közös munkát!
-Hát akkor hajrá!- mondtam ,miközben aláírtam a papírt.