Mikor megcsörgettem Briant csak a hangpostája kapcsolt, de a biztonság kedvéért hagytam neki egy üzenetet.
- Szia Brian, itt Lina. Ümm... beszélnünk kéne, lehetőleg minél hamarabb. Jimmy-ről van szó.
Alighogy kinyomtam a hívást, pár percen belül csörgött is a telefonom.
- Szia Lina. Bocs, nem voltam telefonközelben... - mondta.- Valami baj van? - enyhe aggodalom csengett a hangjában.
- Hali, semmi baj. Őszintén? Baj, az van... -mondtam majd szépen részletesen elmeséltem neki az aggasztó kis estémet a Revvel. Próbáltam minél pontosabban elmondani, hogy is viselkedett, hogy menyire zavart volt, és hogy teljesen kiakadtam.
- Megértem, hogy aggódsz. Nekem se nagyon tetszik ez az egész... -mondja Brian elgondolkodva.
" Mit szedhetett be? Mióta szedi, ha rendszeresen szedi?..." Ilyen és ezekhez hasonló kérdések ezrei záporoztak a fejemben, de volt szabad Brian előtt is kiakadnom. A lényegre kellett rájönnünk és az egyetlen egy kérdés volt:
- Miért? - kérdeztem halkan, inkább magamtól, mint Briantől. De ő volt az aki meg tudta válaszolni a kérdésem.
- Stressz. Nem nagyon tudja feldolgozni az album körül a sok aggodalmaskodást, így ilyenkor így próbál meg kikapcsolni. Ez a legegyszerűbb és leghatásosabb módja. Hosszabb ideig tart és erősebb mint szimplán az alkohol. Történt már ilyen az előző albumok, számok, kislemezek felvételekor is. - magyarázta, de valahogy nem nagyon tudtam elhinni neki, amit mondott.
- Stressz?? De hát mind olyan lazának tűntök, mintha ez az egész zsigerből jönne. Nem is látszódik rajtatok semmi, csak a fáradtság. Néha szinte mintha nem is érdekelne titeket, hogy a rajongók mit szólnak a számokhoz, csak nektek tetsszen.- mondtam értetlenkedve.
- Az lehet, hogy úgy tűnik, de csak neked, mint kívülállónak. Persze te jobban belelátsz az egész munka folyamatba, minta a rajongóink, de ez közel sem így van, mint ahogy elmondtad. Mindegyikőnket a rajongók véleménye érdekel a legjobban. Ők akiktől tényleg megkapjuk az igazi kemény kritikákat, és hát ők a rajongóink, ha nekik nem jön be egy-egy szám, vagy klipp, akkor ott valamit nagyon elbasztunk. És ez a banda összes tagját mélyen érinti. Jimmy-t meg főként. A munka oroszlánrészét ő és Matt végzi. A legtöbb számhoz az ötletet, az alapot ők hozzák. És mostanában észrevehetted, hogy inkább a már meglévő számokat vesszük fel, és nem nagyon vannak újak. Persze van egy csomó raktáron, de azokat nem érezzük annyira jónak, hogy rákerüljenek az albumra, úgyhogy amikor elérkezik ez a pont, hogy Shadz és Rev kissé kiégnek, mind a kettő képes depressziós lenni emiatt. Matt tudja kezelni az alkotói válságát, Jimmy már nem annyira.
- Oh.- ennyit tudtam kinyögni. Most már értem. Jimmy-nek trauma az, hogy jelenleg nem jut eszébe semmi jó alap, se szöveg és ez kissé megviseli. Vagyis nem is annyira kissé...
- Ja, de ebből az állapotból ki szokott lendülni magától, és a drogot is leteszi. Szóval ne aggódj jól lesz. Csak nem szokott előfordulni, hogy egy-egy ilyen "depis-drogozása" közben bárkit is megkeressen. Nem épp a legjobb dolog, próbáltunk már segíteni neki, de nem lehet. Nem hagyja, neki ilyenkor így jó. De persze azért féltem, és jobb lenne, ha más módon próbálná oldani a stresszt. Igaz egyszer kétszer ilyenkor születik neki pár remek ötlet és a számok gyártása beindul.
- Hát rendben. ha te mondod. De azért ne várd tőlem, hogy ne aggódjak érte.- mondtam, enyhe szarkazmus volt érezhető a hangomban.
- Mondtam, én is aggódom, de nem lehet vele mit csinálni. Ilyenkor szarik a véleményünkre. Ez van. Inkább te is nyugodj le, és koncentrálj a feladataidra, Jimmy rendben lesz.- mondta végül megnyugtatás képpen, de nem érte el a várt hatást.
Ezek után elköszöntünk, majd letettük a telefont.
Valamennyire megnyugtatott, de így is egész nap ezen kattogtam. Valahogy én nem tudok olyan könnyen elmenni a tény mellett, hogy Jimmy drogokhoz nyúl, mint Brian. Ez aggaszt engem, mert mivan ha most nem tudja majd csak úgy letenni a cuccot, ha most átesik a ló túloldalára? Mivan ha későn vesszük észre, hogy tényleg nagy a baj? Én nem tudom ezt annyiban hagyni.
Próbáltam munkával elterelni a gondolataim, és hát nagyjából be is vált. Pár telefonhívást intéztem, meg leveleket írtam meg hotelszobákat foglaltam, ugyanis két nap múlva utazunk San Diegoba, ahol a srácok klippet forgatnak majd. Miután végeztem hosszú idő után végre sikerült egy kis időt szakítanom arra is hogy a családommal is beszéljek Skype-on.
De amint újra dolog nélkül maradtam Jimmy és Brian kúszott a fejembe. Féltem Jimmy-t. Túl jó ember ahhoz, hogy bármi baja essen, nem érdemli meg hogy szenvedjen. Segíteni akarok neki, csak még azt nem tudom hogyan.
Brian pedig, hogy képes ennyire nyugodt maradni? Történt már ilyen... Ez szokott lenni... Ha ez már nem egyszer fordult elő a legjobb haverjával akkor nem kellett volna már rég lépéseket tenni?? 'Nem hagyja, hogy segítsünk...' Fenéket. Csak nem akartok eléggé segíteni.
Elvégre legjobb barátok, nem?
----------------------------------------
Huhh, újra itt.:D Új rész, remélem örültök, és még maradt azért pár olvasóm!! :D Nem ígérem az elkövetkezendő időben a gyakori feltöltéseket, de azért próbálkozom.! :) Ha még vagytok páran, és tetszett a rész szavazzatok alul, vagy írjatok egy kommentet. Nagyon sokat jelentene!
Köszi.xx
Luv ya'll.<3
Ryuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése